Adószám: 18333006-1-02; számlaszám: 10918001-00000084-82420002

Pécsi Kutató-Mentő és Tűzoltó Egyesület

Alapszabálya


1. § Az Egyesület neve, székhelye és jogállása


(1) Az Egyesület neve: Pécsi Kutató-Mentő és Tűzoltó Egyesület Egyesület

(2) Az Egyesület székhelye: 7631 Pécs, Csikor Kálmán utca 14.

(3) Az Egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság egész területe,kiemelten Baranya-megye, szükség vagy felkérés esetén nemzetközi.

(4) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.



2. § Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége


(1) Az Egyesület céljai:

Az Egyesülethez csatlakozók célja, hogy speciális felkészültségük és ismereteik felhasználásával olyan tevékenységet folytassanak, amelyek a közösség számára hasznosak, így többek között:

a) Polgári Védelem
b) Kutatás-mentés
c) Tűzmegelőzés, önkéntes tűzoltás, műszaki-mentés,
d) Veszélyes állat befogás

(2) Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat a fenti célok megvalósítása érdekében Katasztrófavédelem területén.

A fenti tevékenységeket a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) , a 2. § (1), a 18. § (1) bekezdése alapján, a Baranya Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és Pécsi Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksággal kötött megállapodás, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján végzi.


(3) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti, a tevékenység ellátásához szükséges
intézkedésekről az elnökség dönt.

(4) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(5) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési,
helyi önkormányzati és Európa Parlamenti képviselőt nem indít, és nem támogat.

(7) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az egyesület internetes oldalán való közzététel útján biztosítja.

(8) A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba, valamint az éves közhasznúsági jelentésébe az elnökséggel való előzetesen egyeztetett
időpontban bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az egyesület az iratait székhelyén őrzi. Az iratbetekintést személyesen, telefonon vagy írásban történő jelzéssel is lehet kezdeményezni, a betekintési
időpont előtt legalább 5 nappal, az elnökség felé.

3. § Az Egyesület tagjai

(1) Az egyesület rendes tagjai

a.) Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és vállalja, hogy magánszemély tagja havi 1.500.-
Ft, míg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság/intézmény tagja havi 5.000.-Ft tagdíjat megfizet. Az egyesület tagja a csatlakozástól
számított következő hónaptól köteles a tagdíjat az egyesület pénzintézeti számlájára átutalással vagy postai csekken, kézpénzben a házipénztárba befizetni. A
tagdíj megfizetése havi rendszerességgel, minden hónap 15. napjáig esedékes. Egyösszegű megfizetés határideje tárgyév január 15.


b.) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján,
egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre úgy, hogy az egyesületbe
felvételt nyert személy vagy szervezet rendes taggá válását három hónap próbaidő előzi meg. E három hónap alatt a felvételt nyert személy vagy szervezet
próbaidős tagként felszólalási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt az egyesület közgyűlésének ülésein és tagdíjfizetési kötelezettsége a próbaidő
lejártáig nincs. A próbaidős tag a próbaidő lejártával automatikusan rendes taggá válik, kivéve, ha ezzel ellentétesen nyilatkozik, vagy ha az elnökség
rendes taggá válásával szemben kifogást emel. Az elnökség mindkét esetben írásban tájékoztatja döntéséről a személyt vagy szervezetet..

c.) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

d.) Az egyesületi tagság megszűnik:

– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag, jogutód nélküli megszűnésével,
– a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.


e.) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés az
egyesület képviselője részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

f.) Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag hat hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának
kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére
– nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell, ez esetben fellebbezésnek
helye nincs.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely
egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási vagy fegyelmi eljárást folytathat le.

A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy
(a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is,
akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok
alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a
titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A
vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat
elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A közgyűlés az
egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként - fentieknek megfelelően – a figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve
rendezvényeitől, továbbá a szaktevékenység végzésétől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást, vagy a kizárást alkalmazhatja.

A tag figyelmeztetését vagy kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás
alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A figyelmezető és kizáró határozatot a taggal közölni
kell.

A közgyűlés döntését írásban, 5 napon belül postai úton, a jegyzőkönyv vonatkozó részének kivonatos megküldésével, külön is közli az érintettel.

A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

g.) Az Egyesület tagja jogosult:

– részt venni az Egyesület rendezvényein és tevékenységében, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
– a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit,
– részt venni az egyesület szaktevékenységében a Működési Szabályzat rendelkezései alapján.


h.) Az Egyesület tagja köteles:

– az Egyesület alapszabályát, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
– az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
– az elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
– A tagdíjfizetés havi, vagy éves kiegyenlítésének módját tárgyév január 15.-ig írásban jelezni

i.) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait
csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

j.) A jelen Alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a
tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli vagy pártoló tag" kifejezést.

(2) Az Egyesület pártoló tagjai

a.) Az egyesület, pártoló tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és vállalja, hogy magánszemély tagja havi
5.000.-Ft, míg , jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság/intézmény tagja havi 10.000.-Ft tagdíjat megfizet. Költségvetési szerv
egyesület pártoló tagja nem lehet. A pártolói tag a csatlakozástól számított következő hónaptól köteles a tagdíjat az egyesület pénzintézeti számlájára
átutalással vagy postai csekken befizetni. A tagdíj megfizetése havi rendszerességgel, minden hónap 15. napjáig esedékes. Egyösszegű megfizetés határideje
tárgyév január 15.

b.) A pártoló tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A pártoló tag felvételének kérdésében a közgyűlés a
kérelem alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt.
Pártoló tag bejelentkezése esetén az elnökség 15 napon belül tagnyilvántartásába felveszi jelentkezőt és erről a tagdíj számla megküldésével értesíti pártoló
tagot. Pártoló tag felvétele csak írásban és csak abban az esetben utasítható el, ha jelentkező magatartása, életvitele bizonyítottan erkölcsi hátrányt okoz
az egyesületnek vagy céljai elérése érdekében hátráltatja. A pártolói tagsági viszony a tagnyilvántartásba való felvétel napján keletkezik.

c.) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesület pártoló tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni.

d.) Az egyesület pártolói tagság megszűnik:

– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag, jogutód nélküli megszűnésével,
– a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.

e.) Kilépési szándékát a pártoló tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban
hatályos.

f.) Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesület pártoló tagja hat hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának
kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére
– nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell, ez esetben fellebbezésnek
helye nincs.

A pártoló tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely
egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási vagy fegyelmi eljárást folytathat le az alapszabály 3. § (1) f) pontjában
foglaltak alapján.


g.) Pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható

h.) Az Egyesület pártoló tagja jogosult:

– részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
– egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt venni.

i.) Az Egyesület pártoló tagja köteles:

– az Egyesület alapszabályát, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
– a elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
– A tagdíjfizetés havi, vagy éves kiegyenlítésének módját tárgyév január 15.-ig írásban jelezni.

j.) A nem természetes személy pártoló tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy
pártoló tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

(3) Az Egyesület tiszteletbeli tagjai

a.) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet bármely természetes személy, akit a közgyűlés arra méltónak talál és erről egyhangú nyílt szavazással dönt és
azt a természetes személy elfogadja. A közgyűlés határozata értelmében az egyesület elnöksége kéri fel a tisztségre a természetes személyt.

b.) Az egyesületi tiszteletbeli tagság megszűnik:

– a természetes személy tag halálával,
– a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.

c.) Kilépési szándékát a tiszteletbeli tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel megegyező
időpontban hatályos.

d.) A tiszteletbeli tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a
közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási vagy fegyelmi eljárást folytathat le az alapszabály 3.
§ (1) f) pontjában foglaltak alapján.
e.) Tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható, valamint a tagdíj fizetése alól mentesül.

f.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:

– részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását.
– egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt venni.


g.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja köteles:

– az Egyesület alapszabályát, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét
tiszteletben tartani,

h.) Tiszteletbeli tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

4. § Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli
feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület elnökségének tisztségviselői: Elnök és két
alelnök (8. §)

(2) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az
eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.


(3) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban
együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem
pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más
közhasznú szervezetnél is betölt.

(6) Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
e) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6. § A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb vezető szerve a Közgyűlés, melyet szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell
hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább kéttizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az (1) bekezdés a); b); c); pontjai alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést
tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.


(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k) a végelszámoló kijelölése.


(3) A közgyűlést az Elnökség hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot
megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt
közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével, továbbá a távolmaradás (4.) bekezdésben rögzített jogkövetkezményeire való felhívással. A közgyűlés
ülései nyilvánosak.

A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és
egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a
napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést
összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést
összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában.


(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés
legkorábban egy nap múlva lehetséges és az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban
az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazat egyenlőtlenség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Tag
kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A közgyűlés, az éves beszámolóról, a közhasznúsági melléklet elfogadásáról, az alapszabály módosításáról szóló határozatát, a jelenlévő szavazati
joggal rendelkező tagok, háromnegyedes szótöbbségével hozza, míg a
az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel
hozott határozata szükséges.

(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű
szótöbbségével határoz.

(8) A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(9) A közgyűléseken jegyzőkönyv vezetése kötelező. A jegyzőkönyvből ki kell derülnie világosan a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja,
hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és ha lehetséges személye. A jegyzőkönyvek sorszámozva, időrendi sorrendben kerülnek lefűzésre és
nyilvántartásba vételre.
A közgyűlés döntéseit, írásban, 5 napon belül postai úton, a jegyzőkönyv vonatkozó részének kivonatos megküldésével, külön is közli az érintettel.
A határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett jogorvoslattal élhet, a közgyűléshez címezve írásban, mely jogorvoslat lehetőségéről
a határozatban, a közgyűlés értesíti az érintettet.

(10) A közgyűlés határozatainak nyilvánosságát az egyesület internetes oldalán való közzététel útján biztosítja.


7. § Az elnökség

(1) Az Egyesület ügyintéző képviselő szerve a három(3) tagú Elnökség:
– Elnök és két alelnök.
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással öt év időtartamra választja. Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek.

(2) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökség több mint
fele jelen van. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, ha két fő van jelen az elnökségi ülésen, érvényesen egyhangúan hoz
határozatot az elnökség. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazat egyenlőtlenség esetén a javaslatot
elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az elnökség, írásban, a határozat meghozatalát követően 5 napon belül, írásban, posta útján, a jegyzőkönyv
vonatkozó részének kivonatos megküldésével, külön is közli az érintettel. A határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett
jogorvoslattal élhet, a közgyűléshez címezve írásban, mely jogorvoslat lehetőségéről a határozatban, az elnökség értesíti az érintettet.

(4) Az elnökség határozatainak nyilvánosságát az egyesület internetes oldalán való közzététel útján biztosítja.

(5) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi alelnök előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tervezett időpontot megelőzően legalább
nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség
ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(6) Az elnökség hatáskörébe tartozik:

– az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
– az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
– az etikai szabályok elfogadása,
– az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági mellékletbe, valamint a korábbi közgyűlési
határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
– a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
– döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
– Tagnyilvántartás vezetése
– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és
végrehajtása;
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
és
– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.


(7) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl, megszűnik az elnökségi tagság az elnökségi tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés
új elnökségi tagot választ a megüresedett elnökségi helyre. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok
mandátumával egyező időpontig szól.
A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos
szavazással dönt a közgyűlés.

A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított
hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá
válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

(8) Az elnökségi üléseken jegyzőkönyv vezetése kötelező. A jegyzőkönyvből ki kell világosan derülnie az elnökségi döntés tartalmának, időpontjának,
hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és ha lehetséges személye. A jegyzőkönyvek sorszámozva, időrendi sorrendben lefűzve kerülnek
nyilvántartásba.


8. § Az Elnök, Alelnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással öt év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület
szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok,
illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan
nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma,
időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és
ha lehetséges személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a
Közgyűlés elé terjesztése
– Internetes oldal működtetése


(3) Az alelnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással öt év időtartamra választott tisztségviselője.

(4) Az egyesület alelnökeinek hatásköre:

– távollétében helyettesíthetik az elnököt,
– segítséget nyújtanak az elnöknek feladatai ellátásában,
– végzik az egyesület szervezői teendőit,
– intézik az egyesület levelezését és iratkezelését,


9. § Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület, mint civil szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges
egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az
elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl
az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-
készítési kötelezettsége nincsen.

(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A
szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és
feltételeit az egyesület internetes oldalán való közzététel útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél
szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(8) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások,
illetve a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti
juttatásban nem részesítheti.

(9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(10) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől
kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(11) Az Egyesületre irányadó könyvvezetési, beszámolási és nyilvántartási szabályok az 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó szabályai az irányadók.

(12) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag
másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét
nem veszélyeztető módon folytathat.

(13) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzési jogot.

(14) Az egyesület éves bevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, így felügyelő szerv az egyesületnél nem működik.

10. §. Az Egyesület képviselete

(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy Alelnök együttesen jogosult rendelkezni.


11. §. Az Egyesület megszűnése

(1) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a
nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az
alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi
személy ki nem elégített tartozásaiért.

(2) Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

(3) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az
egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban
meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban
megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot
rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

(4) A civil szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló
szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.


12. §. Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 2013. évi V. törvény az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos
jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Pécsi Kutató-Mentő és Tűzoltó Egyesület Alapszabálya